Ládakert készítése lépésről lépésre [Fotókkal]

Egy ládakert készítése nagyon egyszerű.

Csupán négy deszkára, egy kis geotextíliára (vagy környezetbarát textilanyagra / deszka aljzatra) és néhány vékony lécre van szükség a szerkezet felépítéséhez.

Aki akarja, a deszkákat le is festheti arra a színre, amelyik a legjobban tetszik neki.

Nekem személy szerint a fehér a legmutatósabb; az egyik ládakertemet is ilyen színűre festettem le – de csak kívülről, belül hagytam natúran, ahol csak lenolajjal vagy más abszolút ártalmatlan anyaggal szabad lekenni, hogy a talajba szivárogva a kezelőanyag ne árthasson a növénynek és aztán az embernek a termések fogyasztásával.

Nem feltétlenül kell deszkákból felépíteni, sőt ha akarod, az építést és megúszod, hogyha kész keretet alkalmazol – például beszerzel pár műanyag balkonládát, extrémebb esetben zsalukövet és a lukaiba töltöd a talajt, majd ebbe ülteted a növényeidet. (Ez lehet, hogy nem a legesztétikusabb megoldás, de ugyanolyan hatékony mint, egy normális kertláda.)

 

A következőkben a deszka ládakert megépítését  nézzük meg lépésről lépésre

1. A deszkák méretre vágása

A deszka szélessége min. 15 cm legyen, de tudnod kell, hogy a gyökérzöldségek többségének a 25-30 cm-es mélység kell (pl. répa, fehérrépa, jégcsapretek).

Ezekre a növényekre célzottan ilyen mély ládákat ajánlott építeni.

A deszkák anyaga bármilyen fa lehet: a legolcsóbb a fenyő is, de ha igazán időtálló ládakertet szeretnél készíteni, válaszd a keményfát (pl.  akác, bükk, tölgy, borovi fenyő stb.).

A deszkák hossza sokféle lehet, egy alapszabályt azonban mindenképp figyelembe kell venni.

Ez pedig az hogy a hossz osztható legyen 30-33 cm-rel (tehát pár centi tűréshatár ide vagy oda simán belefér).

Ez azért fontos, mert a területet később a vékony lécekből épített négyzetráccsal 30×30 cm-es részekre osztjuk majd fel.

Tehát a legkisebb láda akár egy 30 X 30 cm mini keret is lehet.

A további méretek pedig így alakulnak:

• 30 x 60 cm
• 60 x 60 cm
• 60 x 100 cm
• 100 x 100 cm
• 100 x 130 cm
• 130 x 130 cm
• 100 x 200 cm

Az utolsó méret már egy igen nagy kiterjedésű ládakert, amely összesen 18 db 30×30-as négyzetre osztható.

 

2.  A deszkák összecsavarozása

Miután a négy darab deszkát a kívánt méretre vágtuk, összecsavarozzuk azokat egy keretté.

Összesen 8 db / 12 db (lehet kettő vagy három csavar az illesztéseknél), körülbelül 5-8 cm hosszú facsavarra lesz szükségünk (a deszkák vastagságától függően).

A becsavarozási pontoknál érdemes az anyagot előre kifúrni a csavarok átmérőjénél kicsit vékonyabb fúrószárral, hogy a fa ne repedjen meg, illetve – különösen keményfa esetében – sokkal könnyebb így a csavarbehajtás.

Lekenheted a deszkákat tiszta lenolajjal, hogy jobban bírja később a nedvességet, esőt, havat.

Ezután a fotón látható módon összecsavarozzuk a 4 deszkát, melynek köszönhetően egy téglalap vagy négyzet alakú keretet kapunk:

 

Ezután, ha akarod, le is festheted, hogy szebb és tartósabb legyen (UV-védelem) a ládakerted, ajánlott a bio festékek használata, különösen, ha belül is lefested, mert a talajba át fog valamennyi szivárogni belőle az idők folyamán.

Én a fehér színt kedvelem, de a házad, kerted stílusához illeszkedő szín a legjobb.

Lehet a gyerekeknek külön kertládájuk is, olyanra festve (akár mintákkal), amilyet csak szeretnének. Hát nem vidámabb így a kertészkedés?

 

3.  A ládakert alapjának előkészítése

Először is ki kell szemelni a ládakert helyét, ehhez pedig két nagyon fontos szempont van:

1. Érje napfény minimum 6 óráig (a legtöbb növénynek ennyi a napfényigénye)
2. Legyen közel a házhoz (a kényelem nagyon fontos szempont: a locsolás, gyomlálás, ültetés sokkal egyszerűbb)

 A ládakertet mindenképp vízszintes alapra kell helyezni.

Ez azt jelenti, hogy a ládakert helyéül kiszemelt területet a föld vagy kavics elegyengetésével vízszintbe kell hozni.

Ezen a helyen szedjük ki a füvet vagy gyomot, és a felső néhány centis talajréteget is távolítsuk el, hogy onnan semmiképpen ne tudjon a fű- vagy gyommagból kikelni a nemkívánatos növény.

 

4. A (geo)textília elhelyezése

A deszkakeret alá mindenképpen teríts egy vastagabb (filc-szerű) vagy dupla réteg geotextíliát, vagy más erősebb anyagot, amely megakadályozza az alulról feltörő gyökereket, gyomokat.

A környezettudatosság jegyében természetes textilanyag vagy vászon is használható, de mivel ez elkezd majd lebomlani, időnként cserélni kell. Ehhez csupán az szükséges, hogy kiemeled a talajkeveréket pár évente a kertládából, kicseréled a textilt, és visszatöltöd a talajt.

Tartósabb megoldás, ha a kertládát teljes területén szilárd alapra helyezed (pl. kirakod téglákból, térkövekből, keményfából), és erre töltöd rá a talajkeveréket.

Mindenképpen figyelj rá, hogy a ládakert aljára fektetett anyag vízáteresztő legyen, ugyanis egy-egy nagyobb eső után nem szabad, hogy a növények vízben álljanak, a felesleges víznek alul el kell tudni távoznia.

A (geo)textília mérete legyen nagyobb, mint a ládakert alapja, mert ezt a keretbe úgy helyezzük bele, hogy belülről a deszkák szélességének legalább a közepéig elérjenek.

Így minimálisra csökken annak az esélye, hogy az alul lévő földből a ládakert belsejébe belenőjenek a gyomok, illetve a talajkeverék alul esetleg kifolyjon.

Tipp

Az itt bemutatott ládakertem magasságát nagyon egyszerűen úgy növeltem meg, hogy mielőtt a földalapra (tükörre) rátettem volna a deszkakeretet, bontott téglából egy sornyi alapot raktam ki körbe, majd erre raktam rá a deszkakeretet.

Ezzel körülbelül 5 centivel sikerült megnövelni a ládakert magasságát, vagyis a talaj mélységét, hiszen ezután ebbe a tégla alapú „hibrid” keretbe helyeztem el a geotextíliát, majd ezt töltöttem fel a termőtalajjal.

 

5. Ládakert teraszon vagy erkélyen

Ha szilárd burkolatra szeretnéd elhelyezni a ládakertedet, például betonra, térkőre, járólapra, akkor a ládakert aljára nem kell geotextíliát teríteni, viszont egy 1,5-2 cm vastag furnérlemez aljat kell a kerethez hozzáerősíteni.

Ehhez elég csupán néhány csavar, és kész is van.

Fontos viszont itt is biztosítani a felesleges víz elfolyását, ezért a ládakert alját néhány helyen át kell fúrni.

Ajánlott minden kis 30×30 cm-es négyzet alatt és a sarkokban egy-egy körülbelül 7-8 mm-es lyukat kialakítani.

Készen is vagyunk a ládakert vázának elkészítésével.

 

6. A négyzetrács elhelyezése

Miután feltöltötted a talajjal, már csak a vízszintes, 30×30-as négyzeteket jelölő rácsot kell rászerelned vagy ráhelyezned.

Ez lehet cseréplécből, de bármilyen más vékonyabb egyenes léc vagy bot is megfelel.

Van, aki csak simán ráfekteti a talajra ezeket a léceket, de ha szilárdabb megoldást szeretnél, csavarozd oda a léceket a kerethez a képen látható módon.

 

A négyzetrács természetesen nem kötelező, de segítségével sokkal jobban bevethető, beültethető, gondozható és átlátható a magaságyásod. Ha inkább a növényeid hosszabb soros elrendezését szereted fektethetsz egy-egy lécet csak a hosszanti sáv kijelölédére is. A borsóhoz és fokhagymához például én is csak egy lécet használtam párhuzamosan elhelyezve a kertláda szélétől 30 cm-re, és ennek mentén vetettem a magokat.

 

Megjegyzés: 

Amennyiben olyan növényt szeretnél majd nevelni, melynek futórácsra lesz szüksége, ezt majd oda kell erősíteni a megfelelő helyre, vagy a ládán kívül, a közvetlen közelében kell felállítani.

De nem kell ezt a műveletet most azonnal elvégezni, bőven elég akkor, miután beültetted a futónövényeidet.

Mindenképp figyelj arra, hogy a rácsot majd lehetőleg a ládakert északi oldalára szereld, mert a futónövény így majd nem fogja beárnyékolni a többi növényt.

 

Extra ötletek a ládakert készítéséhez

Természetesen, ahogy a cikk elején már szó esett róla, nem kötelező fa deszkalapokból megépíteni a magaságyást.

Tulajdonképpen csak a fantáziád szabhat határt annak, hogy milyen keretbe töltöd bele a termőtalajt egy dolognak azonban teljesülnie kell: a talaj mélysége minimum 15 cm legyen (gyökérzöldségeknél pedig 25-30 cm).

 

Nézzünk pár példát alternatív ládakertekre:

• Tégla – Ha van kéznél pár bontott tégla vagy olcsón hozzá tudsz jutni, és még egy kis kőművesvénával is rendelkezel, megépítheted belőlük a ládakerted (vagy inkább téglakerted) – arra viszont figyelj itt is, hogy a víz el tudjon az alján folyni.
• Cserépedény vagy kaspó – Ez lehet 1 darab körülbelül 30 cm átmérőjű, de lehet nagyobb is, ahová több növény is elfér majd egymás mellett – négyzetes parcellából most köralakú lett.
• Zsalukő – Egy 30 centis zsalukő már otthont adhat 2 darab paradicsompalántának vagy kb.  24-28 darab újhagymának vagy reteknek.
• Műanyag virágláda vagy balkonláda – Ez sem a legesztétikusabb megoldás, de vígan ültethető bele pár zöldség, és ha csupán egy erkélyed van a városi lakásodhoz, talán ez az egyetlen megoldás.
• Vegyes szerkezet – úgy is kialakíthatod a ládakertet, hogy egy meglévő adottságot használsz ki. Pl. én egy kis szakaszon kiszedtem a kavicsot a teraszomat határoló zsalukő és a mögötte lévő keményfa gyepszegély között, és feltöltöttem talajkeverékkel, ezzel egy fix mini kertládát kaptam:

 

További inspirációért itt olvasgass: Magaságyás ötletek – engedd szabadjára te is a fantáziád!