Milyen talaj kell a zöldségeknek, hogy nagyra nőjenek és finom termést hozzanak? Fontos szempont még, hogy egyszerű legyen gondozni és jól tartsa a nedvességet is. Sokan sokféle talajra vagy talajkeverékre esküsznek – nézzük meg a legfontosabb szempontokat, és vegyük sorra a lehetséges anyagokat, kombinációkat.
Optimális tápanyagmennyiség
A zöldségek akkor fejlődnek a legjobban, ha a talajban pont a megfelelő mennyiségű tápanyag van – tehát se túl kevés, se túl sok. Talán nem is gondolnád, de a nagyon tápanyagdús talaj sem jó!
A legfontosabb tápanyagok a kálium-, nitrogén- és foszforsók, amelyeket csak oldott állapotban, tehát vízzel együtt képesek felszívni a növények.
Lényegében ezért kell locsolni őket, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a növény egyszerre szomjas és éhes : )
A talaj tápanyagmennyisége, vagyis a benne lévő sótartalom (ne a konyhasóra gondoljunk, hanem az előbb említett tápanyagsóra) akkor optimális, ha bizonyos értékek között mozog.
A legtöbb zöldség esetében ez kb. 100-200 mg / 1000 g (0,1-0,2 g / kg), vagyis 1 kg talajban a sók összes tömege optimálisan 0,1-0,2 g – ez alatt kevés a tápanyag, fölötte pedig túl sok.
Hogyan mérhetjük meg a talaj tápanyagmennyiségét?
Aki szeretné pontosan látni, milyen szegény avagy gazdag talajjal van dolga, meg tudja mérni a sótartalmat egy ún. EC mérővel.
Ennek menetét itt most nem részletezzük, a lényeg, hogy ha kevésnek bizonyul a talaj tápanyagtartalma, javítani kell, pl. érett komposzttal, ha pedig túl sok a tápanyag, vízzel át kell áztatni, hogy kimosódjon belőle a felesleges sótartalom.
Komposzt: a talaj lelke
A komposzt minden tápanyagot tartalmaz, ami egy növénynek csak kell.
Ez élteti a palántáidat, növeszti a terményeidet. Ez a talaj élő eleme a megszámlálhatatlanul sok talajlakó élőlénnyel.
Érdemes különböző komposzt alapanyagokat összekeverni, mert minél összetettebb a komposzt, annál jobb.
Ezek az összetevők lehetnek: fűnyesedék, levelek, szárnyas- vagy marhatrágya, kávézacc és egyéb növényi konyhai hulladékok, ledarált gallyak, sőt, még a vizelet is jót tesz a komposztnak.
Tehát variáld az anyagokat, amennyire csak tudod.
A friss kerti komposztot érdemes többször átforgatni, hogy gyorsabban megérjen
A komposzt természetes, szerves anyagokat tartalmaz, melyet otthon te is könnyen előállíthatsz, ha van kerted.
Ha nincs kerted, beszerezheted a komposztot attól, akinek van, és vagy már komposztál, és szívesen ad belőle, vagy meggyőzted, hogy komposztáljon : )
A komposztálásról olvasd el ezt a bejegyzést, hogy képben legyél: Komposztálás 1×1 – ha ládakerted van, érdemes komposztálnod!
A lényeg, hogy a komposzt a talajkeveréked legfontosabb és folyamatosan pótolandó összetevője.
Tápanyagpótlás
A talaj két fő ok miatt folyamatosan veszít a tápanyagtartalmából:
- A termesztés során a növények folyamatosan felveszik a tápanyagokat a talajból.
- Az esők és locsolás kimossa a tápanyagokat (lefelé elszivárognak).
Ezért a talajba újra és újra pótolni kell a tápanyagokat.
Ennek számos módja lehetséges, pl. műtrágyázás, tápoldatozás, komposzt hozzákeverése.
Én úgy gondolom, érdemes a természetes utat választani, azaz otthon komposztálni és így pótolni a tápanyagokat.
Fontos tudni: csak érett trágyát, illetve komposztot használj, ugyanis a friss szerves anyagok nemhogy nem gazdagítják a talajt, de még el is vonhatják a tápanyagokat, (pl. nitrogént) tőle!
Mit érdemes tudni a talajbaktériumokról és talajgombákról?
Csak dióhéjban megemlítve, a talajbaktériumok nagy szerepet játszanak abban, hogy a növények gyorsan juthassanak felszívható tápanyagokhoz, mivel ők végzik a szerves anyagok lebontását.
A gombák is gőzerővel részt vesznek a lebontásban, megbirkóznak a bonyolultabb vegyületekkel is, pl. cellulóz. Bizonyos gombák vizet és tápanyagot „szállítanak” a gyökérzetnek, ez pedig óriási segítség a fejlődő haszonnövényeknek.
Léteznek ún. baktériumtrágyák, melyekkel javítható a talajunk, és adhatunk egy plusz lendületet a zöldségeink növekedésének, fejlődésének.
Savas, lúgos – Foglalkozzunk a pH-értékkel?
A zöldségek nem olyan érzékenyek a talaj kémhatására, mint pl. a dísznövények.
Általánosan elmondható, hogy jellemzően a semleges pH-jú (7 pH) talajokat kedvelik.
Egy hobbikertben, különösen a jó talajkeverékkel ellátott magaságyásban nem kell a pH-értékeket méricskélni.
Ha azt látjuk, hogy szépen kikel és megmarad pl. a fejes saláta vagy a paprika, nagy baj nem lehet se a pH-értékkel, se a sótartalommal.
A talaj szerkezete – levegőzés és vízmegtartás
A termőtalaj szerkezetének két nagyon előnyös tulajdonsága, ha
- jó a vízmegtartó képessége – segíti a növények folyamatos tápayagfelszívását
- laza, levegős szerkezetű – segíti a gyökérzet oxigénfelvételét
Ezt a két tulajdonságot javíthatuk tőzeggel, tőzegmohával, illetve ásványi anyagokkal, pl. perlittel vagy vermikulittal.
Tőzeg, tőzegmoha
A tőzeg néhány ezer év alatt alakul ki növényi törmelékből, levegőtől elzárt, vízzel borított területeken.
Rengeteg tőzeg keletkezett az utolsó jégkorszak után visszamaradt mocsarakban, Írországtól Észak-Németországon át a Balti térségig, de nálunk is fellelhető. Régóta bányásszák, leginkább tüzelésre használták.
Alapvetően kétféle tőzeget különböztetünk meg: felláptőzeg és síkláptőzeg.
A felláptőzegek a mohanövényekből (Sphagnum, tőzegmoha) alakultak ki, kiválóan alkalmasak kertészeti talajjavításra, mert laza, könnyű szerkezetűek és jól újranedvesíthetők.
A síkláptőzeg, a Magyarországon is megtalálható tőzegtípus, már kevésbé alkalmas talajjavításra, mert csak nehezen nedvesedik újra, és sok esetben gyomosodnak is.
Figyelem! Magyarországon a tőzeg fokozottan védett, tilos begyűjteni. Csak bizonyos területeken, az erre engedéllyel rendelkező cégek termelhetnek ki tőzeget.
Észak-Európában jó minőségű tőzeget bányásznak
Környezetvédelem és tőzegkitermelés
Fontos megjegyezni, hogy a tőzeg – a hosszan tartó keletkezési folyamatok miatt – nem megújuló anyag.
Ezért ajánlatos felelősséggel vásárolni, és csak annyit használni belőle, amennyit szükségesnek látsz, semmiképpen sem elpazarolni, elherdálni, netalán kidobni.
A tőzeg kiváltására létezhetnek alternatív anyagok is, pl. lehet helyette szintén komposztot használni, hallottam már a kókuszrostról, kókusztégláról is, de még nem próbáltam.
Perlit
A perlit ásványi anyag, széles körben használják az építőiparban és a mezőgazdaságban is.
A mezőgazdasági perlit semleges pH-értékű, könnyű, vízmegtartó és talajlazító tulajdonsággal egyaránt bír.
Vermikulit
A vermikulit hevítéssel előállított természetes ásványi anyag, az építőiparban sokféle felhasználási területe van, pl. nagyon rossz hővezető képessége miatt kandallók, tűzrakók építésénél alkalmaznak vermikulittáblákat.
Gyártása során a vermikulit kőzetet hevítik, amely során felpuffad, ezután könnyű, pattogatottkukorica-szerű szemcsékké alakítják.
A mezőgazdaságban talajjavításra használják, mert „levegősebbé” teszi a talajt: légjáratok alakulnak ki a talajon belül, segítve a gyökerek lélegzését.
Ezenkívül a talaj vízmegtartó képessége is javul.
Milyen az ideális talaj a zöldségek számára?
Az eddig említettek alapján – nekem mint hobbi ládakertésznek és a hatékony megoldásokat kereső családapának – az ideális talaj
- megfelelő mennyiségű tápanyagot tartalmaz
- laza, levegős szerkezetű
- nem tartalmaz gyommagokat
- jó a nedvességmegtartó képessége
- könnyű bele ültetni, jól átforgatható
Számomra ezt a fajta talajt egy laza szerkezetű, gyommentes talajkeverék adja, amelyben komposztot, perlitet, vermikulitot és tőzeget/tőzegmohát keverek el, majd vízzel belocsolom, és így töltöm bele a kertládába.
A paradicsom és paprika szemmel láthatóan kedveli a talajkeveréket
Mennyi talajra van szükség?
Amennyiben egy keretbe foglalt magaságyásod vagy ládakerted van, igen könnyű kiszámolni, csupán a szélesség x hosszúság x magasság paramétereket kell összeszorozni.
Literre kell kiszámolni, mert a térfogat számít, nem a tömeg.
Az összetevőket össze lehet keverni egy kiterített fólián vagy vásznon, talicskában, de kisebb mennyiségeknél elég egy nagyobb vödör is.
Nézzünk néhány gyakoribb kertláda térfogatot (szélesség, hosszúság, magasság cm-ben mért méretre vetítve literben):
- 10x10x10 cm= 1 liter (ezt csak azért, hogy tisztában legyünk vele, mennyi egy liter)
- 30x30x30 cm= 27 liter (pl. egy mélyláda pár gyökérzöldségnek – sárgarépának vagy zellernek)
- 60x60x15 cm= 54 liter (négy részes ládakert, a minimális 15 cm mély talajréteghez)
- 100x100x15 cm= 150 liter (egy klasszikus, 15 cm magas, 1 négyzetméteres ládakerthez)
Hogy kell ezt a talajt pótolni?
Ha kissé megfogyatkozott, összeesett a ládában lévő talajkeverék mennyisége, csupán komposzttal kell pótolnod, és kezdődhet az újabb szezon!
A többi összetevő (perlit, vermikulit, tőzeg) „örökös”, soha nem kell pótolnod.
A virágföld nem jó?
Ahogy néztem, a nálunk kapható legtöbb virágföld is túlnyomó részt tőzegből áll (valószínűleg nem kifejezetten tőzegmoha, hanem egyéb típusú tőzeg).
De érdemes megnézni a csomagoláson, hogy még mit tartalmaz a keverék a tőzegen kívül.
Sokhoz adagolnak műtrágyát és homokot, ezekre a ládakertnél nincs szükség, különösen ha bio minőségben akarsz termeszteni.
Gyártanak bio termesztéshez is alkalmas virágföldet, ez is jó lehet a talajkeverékedhez.
Igazából te döntöd el, mennyire hagyatkozol a különböző tanácsokra.
Összefoglalva, nálam ez a lényeg:
- komposztból (a fő tápanyagokból) legyen elég a talajban (min. ⅓ rész)
- a talaj legyen laza szerkezetű (ne tartalmazzon földet, homokot)
- ne legyen tele gyommaggal, mert fáradságos lesz a gazolás (bár még így is sokkal könnyebb, mint a kapálgatás)
- jól tartsa a vizet – nem szeretek sokat locsolni, és minek kellene pazarolni a drága jó vizet?