Úgy döntöttem, tesztjelleggel készítek egy kertládát azokból az anyagokból, melyeket otthon találok, nem akartam sokat belefeccölni a projektbe.
Első lépések – összetákolás, elhelyezés
Találtam is néhány natúrfa-deszkát, ezek mérete egy kb. 60×100 cm-es kertláda megépítését tette lehetővé, kb. 15 cm mély talajjal feltöltve.
Nem sokat vacakoltam, összecsavaroztam a 4 oldalfalat, és mondhatom, nem lett egy Ybl-díjas műszaki alkotás, de nekem az elég volt, hogy nem esett szét (azóta se).
Ezután következett a terep előkészítése, ahová a ládát terveztem elhelyezni.
A házunk mögötti déli fekvésű rézsűt szemeltem ki, ahol kialakítottam egy kisebb vízszintes részt.
Kerítettem egy darab megmaradt geotextíliát (a vastagabb fajtából), és miután elhelyetem a deszkakeretet, beletettem a textíliát – ez ugyanis átereszti a felesleges vizet, de gátat szab a feltörekvő gyomoknak, gyökereknek.
Akkora méretet vágtam ki, hogy belülről még rátakarjon az oldalfalakra.
A ládakert talajának kikeverése, betöltése
Itt következett a legköltségesebb rész, a tuti talajkeverék összeállítása.
Sokféle összetevő lehet, pl. komposzt, tőzeg, perlit, virágföld, vermikulit stb.
Mivel korábban már elkezdtem komposztálni a levágott füvet, lehullott leveleket hátul a kertben, akadt elegendő érett komposzt a ládához.
A többi összetevőt megvásároltam, és a komposzttal összekeveretem a talicskában, majd beleöntöttem a deszkakeretbe.
Látszik, hogy abból dolgoztam, amit találtam. Kétféle, különböző vastagságú deszkát csavaroztam össze.
Mit hibáztam el?
Azt, hogy meg kellett volna öntöznöm már a bekeverésnél, hogy tömörödjön, mert a száraz keverék aztán az esőktől szépen ülepedett, és idén azzal kezdhettem a ládakertészkedést, hogy a talajpótlással feltöltöttem a ládát.
A négyzetrács elhelyezése
Megvolt a neheze. Már csak pár lécet, pontosan 3-at, kellett felcsavaroznom a keret tetejére úgy, hogy kb. 30×30 cm-es részekre osszák fel a kertládát, így 6 egyenlő területű négyzetes miniparcellát kaptam.
Ilyen léceket is találtam otthon, kis előfúrás és csavarozgatás után kész is lett a fantasztikus alkotás.
Következhetett a vetés, palántázás!
Vékony szegélyléceket találtam, ezeket méretre vágtam, és kis csavarokkal, előfúrás után, ráerősítettem a deszkák élére.
Magok, palánták vásárlása, vetés és ültetés
Irány a mezőgazdasági bolt!
Olyan vetőmagokat vettem, amelyek szimpatikusnak tűntek (az eladó nem bizonyult vérprofinak, nem is beszélve arról, hogy még csak hírből sem hallott a modern ládakertészet csodájáról – főben járó bűn).
Így egy-egy csomag retek-, sárgarépa-, jégsaláta- és kukoricamagra esett a választásom.
Aztán irány a helyi piac!
Próbaképpen beszereztem egy karalábépalántát, egy paradicsompalántát, és egy csomag dughagymát.
A hat részt a következőképp ültettem, vetettem be:
- 4 jégsaláta
- 16 sárgarépa, majd 1 paradicsom
- 16 retek
- 1 karalábé + 3 kukorica
- 16 újhagyma
- Meghagytam egy fűszernövénynek (de nem lett beültetve)
A retkek „kiugranak” nagy leveleikkel, a kukoricák mellé bekerült egy karalábé, az újhagymák szépen fejlődnek, alul középen a répákhoz bekerült a paradicsom, jobbra az egyik jégsaláta kiállta a meleg idő próbáját.
A ládakert eredményei
A kikelési arány nem volt 100%-os, és eléggé hektikusan alakult növényfajtától függően.
Sorolom a legsikeresebbtől az erősen felejthető eredményig, iskolai osztályzatokkal díjazva:
- Újhagyma: 5* (csillagos ötös) – nem lehet elrontani, valamennyi dughagyma szépen kizöldült, hamar lehetett betakarítani, bármilyen bolti újhagyma ízét magasan verte; ha látványos eredményt akarsz, kezdd ezzel!
- Retek: 5 (ötös) – gyönyörűen kikeltek a magok, de mivel sokat vetettem egy-egy lyukba a biztonság kedvéért, nagyon erősen kellett később ritkítani az apró növényeket; elég lett volna sokkal kevesebb magot vetni; mivel hagytam szép nagyra megnőni a retkeket, az ízük már enyhén csípős lett; hamarabb kellett volna betakarítani, hogy a gyerekek is megegyék
- Karalábé: 4 (jó) – szépen fejlődött, jó nagy leveleket növesztett, de a karalábéfej nem nőtt nagyon nagyra, talán locsolni és várni kellett volna többet
- Paradicsom: 4 (jó) – a palánta nagyra nőtt, és szép terméssel ajándékozta meg a családot; egy kicsit többnek jobban örültem volna
- Kukorica: 3 (közepes) – 3 magot vetettem el és mind a három ki is kelt, jó nagyra nőttek a növények, de csak az egyik hozott termést egy csinos cső édes csemegekukoricát, ízben kiváló volt
- Jégsaláta: 3 (közepes) – 1 parcellában 4 lyukba vetettem a magokat, de csupán egy db salátanövény kelt ki és nőtt meg; viszont az olyan szép nagy lett, hogy szinte el is foglalta az egész parcellát, és folyamatosan lehetett róla leveleket vágni; állítólag a salátamagok kicsírázásához a nagy meleg nem jó, és én bizony a nyár közepén vágtam ebbe a projektbe
- Sárgarépa: 1 (elégtelen) – a 16 lyukba vetett magokból csak egész kicsi növények bújtak elő, de csak nagyon sok idő után, és aztán azok se akartak megnőni; egész vékony kis répák fejlődtek, szinte használhatatlanok lettek; lehet, hogy még várnom kellett volna? A répa hónapokig fejlődik, és sokszor csak ősszel takarítják be…
Elmarta a kicsi, de nem evett belőle. Ekkora retek már rendszerint csíp, de az apukát kevésbé zavarta: vígan elrágcsáltam a szendvicsemhez.
Első ládakerttesztelésem összegzése
Az első ládakertes kísérletem sikeresnek bizonyult.
Az átlagot tekintve jónak-erős közepesnek tekinthetők az eredmények.
Egy amatőrtől ez nem is rossz!
Sőt, ha ide veszem a végül kaspóba ültetett csilipaprikát is, amely szintén 5*-re vizsgázott, és a mai napig, egy év után is ontja a kicsi vörös terméseket, igazán meg lehetek elégedve (télire behoztam a nappali ablakába).
Rengetegféle magot és palántát lehet kapni, különböző gyártók és termelők vannak.
Ha sikerül jó fajtákat kiválasztani, az ár-érték arány hihetetlenül magas.
Néhány száz forintból szinte mezőket tudsz bevetni, és a maradékot el is tudod tárolni (hűtve) és akár évekig felhasználni.