Lehet, hogy az ásás többet árt, mint használ? Lehet, hogy egyáltalán nem kéne ásni a kertben, mert igazából pusztítja a talajt? Egyáltalán minek vele vesződni egy konyhakertben, amikor ott a magaságyásos kertészet lehetősége?
Érdekes kérdések, és ahogy jobban belemélyedtem az ásás nélküli kertészkedés témájába, kiderült, hogy – amennyiben a természetes, fenntartható kertészkedés neked is a cél – a kert felásása nem igazán jó a talajnak, és jobb, ha el is felejted.
Nézzük a legfontosabb szempontokat!
Élő talaj a feje tetején
A talaj legfelső kb. 20-30 cm vastag rétege tele van élőlényekkel, mikroorganizmusokkal (baktériumok, gombák), gilisztákkal stb., amelyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a humuszképződésben, meghatározzák a talaj termőképességét, egészségét.
Ez a réteg „neveli” a konyhakerti növényeket, melyek gyökerei, a gyökérzöldségeket is idevéve, nem hatolnak mélyebbre 30 cm-nél.
Ha ezt a tápanyagban és élőlényekben gazdag réteget átforgatjuk, a sok-sok mikroorganizmust a mélybe kényszerítjük, ahol jóval kevesebb levegőhöz jutnak, nagy részük elpusztul, mert nem tud alkalmazkodni a mostoha körülményekhez.
Ezzel együtt az alsóbb, kevésbé termékeny rétegek kerülnek a felszínre, ami pedig az elvetett magok csírázásának és a növények fejlődésének kevésbé kedvez.
A talaj átforgatása tehát drasztikus beavatkozás ebbe az érzékeny ökoszisztémába.
Érdekes adatok:
„Az európai talajok 30 centiméter vastagságú rétegében négyzetméterenként átlagosan: 1 billió baktérium, fél billió ostoros egysejtű, 1 milliárd gomba, 1-1 millió alga és fonálféreg, 100 bogár, 80 földigiliszta és 50 pók él.”
Vigyázz a földedre!
Szeresd, gondozd, vigyázz a termőföldedre, hogy a jövő generációi is élvezhessék gyümölcseit.
Ha te is olyan szerencsés vagy, hogy van egy kisebb vagy nagyobb földdarabod, fontos szem előtt tartanod, hogy a termőföld kincs, amelyet mindenképpen érdemes védened és megőrizned.
Sajnos igencsak elborzasztók azok a statisztikák, amelyek szerint a világ termőföldjei folyamatosan pusztulnak, leginkább a helytelen művelés, trágyázás és öntözés, illetve a növényzet irtása miatt történő talajerózió következtében.
A becslések szerint világszerte percenként(!) 44 hektár termőterület megy tönkre, és csak Magyarországon mintegy 100 millió m³ humuszos feltalaj erodálódik el a lejtős területeken.
Ha ez így folytatódik, 60 év múlva egész egyszerűen nem lesz termőföldünk, mert a jelenlegi helyzet szerint 17-szer gyorsabban pusztul, mint ahogy helyreáll.
Csak lazíts!
Sok szakértő, illetve biokertész azt javasolja, csak lazítsd a talajt, ezt pedig egy ásóvillával vagy kapával is elvégezheted.
Tehát szó sincs átforgatásról, csupán az összetömörödött talaj fellazításáról, ahol mindenki a „helyén marad”, és tovább végezheti a dolgát.
Ásó helyett ásóvilla a kíméletes talajlazításhoz.
A talajtakarás, mulcsozás előnyei
A fellazított, kigazolt földet nem jó csupaszon hagyni, mert gyorsan pusztulhat, fogyatkozhat, tömörödhet.
Meleg időben a szél, miután kiszáradt és elporladt, könnyen elhordja, a nagyobb esők pedig elmossák a védtelen, humuszban gazdag felső réteget, illetve könnyebben kimossák belőle a tápanyagokat.
A talajtakarás ezekkel a romboló tényezőkkel szemben nyújt védelmet, ráadásul a talaj párolgását is jelentősen csökkenti, így az öntözővíz-spórolásban is segít.
További előnye a mulcsozásnak, hogy hőszigetelést is nyújt, ezért a fagyok kevésbé ártanak a talaj élővilágának, illetve a nemkívánatos gyomok kifejlődésének is útját állja.
A mulcsozásnak számtalan formája lehet: fenyőkéreg, ledarált ágak, levél-, szalma- vagy szénatakarás (a magot vagy virágot tartalmazó fűnyesedék nem ajánlott, mert gyomosodást okoz a veteményesben) – legjobb, ha természetes anyagokat választasz.
Mulcsozás kerti nyesedékkel – takar, véd, lebomlásával pedig trágyázza a talajt.
Figyelj arra is, hogy láthatóan beteg, fertőzött növényekkel ne mulcsozz.
Talán mondani se kell, hogy a műanyag fólia, pláne ha elkezd szétfoszlani, nem a legkörnyezetbarátabb megoldás, ráadásul nem is ad szerves anyagokat a talajhoz, mint a természetes mulcstakarás.
Jó hír, hogy talajtakaró fóliából is létezik már növényi alapanyagú, biológiailag lebomló.
Ásás nélküli kertészkedés – magaságyásokkal
De miért is görnyednél az ásó vagy kapa nyelét markolva, amikor több évtizede létezik a jól bevált magaságyásos kertészkedés?
Itt semmi mást nem kell tenned, mint a kertládákat feltöltened laza szerkezetű, tápanyagdús, gyommagmentes talajkeverékkel, és indulhat is a zöldségtermesztés.
Mi történik, ha lecseng a szezon?
Ősszel vagy kora tavasszal csupán a tápanyagot kell pótolnod a talajkeverékben. Legjobb, ha saját komposztot használsz, hiszen ez a legolcsóbb és abszolút fenntartható forrásból (a kertedből, háztartásodból) származik.
A komposztot egyszerűen elkevered a talajba egy ültetőkanállal, kicsit átnedvesíted (ha nem éri eső), és mehet is a vetés, ültetés.
Ha nem tudsz magad komposztálni, beszerezheted máshonnan is, használhatsz bio tápanyagokat, trágyákat, tápoldatokat, hogy a termőközegedet ismét jó formába hozd a szezon indulására.
Persze műtrágyát is használhatsz, de ha a legjobbat akarod magadnak, miért ne az organikus, természetesebb módszereket választanád?
Szépen fejlődnek a zöldségek a magaságyásban.
Ám a magaságyásoknak nem csupán az az előnyük, hogy nem kell felásni őket.
Ez csak egyetlen munkatípus, amit a hagyományos konyhakertekkel szemben ki lehet hagyni.
Ezenkívül
- kevesebbet kell locsolni,
- alig kell gazolni,
- kényelmesebb gondozni, mert magasabban helyezkedik el – akár derékmagasságban is kialakíthatod
- egyszerűbb megvédeni a szél, hideg és kártevők ellen
Sőt, ha a kertedben gyenge a talaj, nem kell azt fáradságos munkával feljavítanod, a magaságyásodba a zöldségeidnek ideális talajkeveréket tehetsz.
További előnyökről itt olvashatsz: Magaságyás előnyei: 15 indok, hogy miért válaszd a magaságyást kiskertnek