Tetszik a saját zöldség- és fűszertermesztés gondolata, de nem tudod, hogyan indulj neki a kertészkedésnek? Melyik az ideális konyhakert típus kezdőknek? Mire számíts, ha elkezdesz kertészkedni?
Szerintem a legfontosabb szempont, hogy már az elején legyen sikerélményed.
A második, hogy lásd, mivel jár a saját zöldség megtermelése, és ne add fel pár hónap után – a megfelelő termelési módszerrel és egy kis tapasztalattal, hidd el, nem nagy dolog az egész.
Tehát indulj el kicsiben.
Kezdd egy miniveteményessel!
Bármennyire is nagy a kísértés, hogy feláss több száz négyzetmétert, és teleültesd – hogy te majd ellátod az egész családot meg a rokonságot mindenféle jóval –, maradj a realitások talaján, és kezdőként elégedj meg 1-2 négyzetméterrel.
Igen, jól olvastad, 1-2 négyzetméter. De ne hidd, hogy ez olyan kevés.
Egy jól megtervezett, 2 négyzetméteres veteményes – ami egy megfelelően elkészített magaságyás – egy szezonban nagyságrendileg megtermeli neked a következőket:
- 4-5 kg koktélparadicsom
- 150-200 db újhagyma
- 2 fej káposzta
- 150-200 db retek
- 8 fej saláta (folyamatosan szedhető a levele)
- 30 db cékla
- 60-80 db rondo sárgarépa
- 3-4 kg borsó
- 15-20 csokor spenót
- 15-20 tarlórépa
- 15-20 csokor mángold
- 8 db karalábé
Szerintem ez nem kevés, és ráadásul nincs is vele sok munka, hiszen alig kell gazolni és hatékonyabban lehet locsolni is.
A saláták hamar kikelnek, jól bírják a hideget, és a külső leveleik folyamatosan szedhetők.
Miért ajánlom a magaságyást, különösen a kezdő konyhakertészeknek?
Mert én is a hagyományos ásás, kapálás, sok locsolás, gazolás műfaját követtem, és feladtam, mert a befektetett munka és az eredmények nem mutattak jó arányt.
Az a két ládakertem, melyekkel ezek után próbálkoztam, viszont felüdítő élmény volt, különösen azoknak a zöldségeknek köszönhetően, amelyek látványosan, gyorsan növekedtek, és ízük magasan verte a bolti zöldségekét.
Szóval a magaságyásos termesztés módszerével minimálisra csökkenthető a növények közötti szükséges távolság, ezáltal pedig nagyon kis helyen meglepően nagy hozamra tehetsz szert.
Ezenkívül
- kevesebbet kell locsolni
- alig kell gazolni (mert nem gyommagokkal teli földdel töltöd fel)
- optimális helyre helyezheted el (pl. ahol mindig látod, elég napfényt kap, de védett a széltől)
- nem szükséges tápszerezni, műtrágyázni, mert a természetes komposzt biztosítja a tápanyagokat
- bio minőségben termeszthetsz, hiszen nem kell vegyszerezned, természetes úton nevelheted, védheted a növényeidet
Szépen megnőtt a karalábé, ez már szedhető is. A helyébe pedig jöhet még szinte bármi, ami kifejlődik őszig (újhagyma, retek stb.)
Konyhakerti alapok – mi kell ahhoz, hogy termeszteni tudj?
A növényeknek négy alapvető dologra van szüksége, hogy növekedni tudjanak és termést hozzanak:
- Napfény (vagy megfelelő mesterséges fény) – naponta minimum 6 órát érje a növényeket napfény, de bizonyos növények kevesebbel is beérik (pl. spenót, fejes saláta)
- Talaj (amelyben gyökeret tud ereszteni és amelyből tápanyagot tud felvenni, manapság már sokszor tápoldatok jelentik a talajt) – legyen laza, jó vízmegtartó képességű, legyen benne optimális a tápanyagmennyiség, se túl sok, se túl kevés; a talajról bővebben itt olvashatsz: Az ideális talaj zöldségtermesztéshez
- Megfelelő hőmérséklet – még a hidegtűrő zöldségeknek (pl. retek, káposzta) is szükséges a minimum 13-15 fokos nappali hőmérséklet ahhoz, hogy jól fejlődjenek; a paprikának és padlizsánnak már min. 25 fok szükséges a termesztési idő alatt, hogy szép termést hozzanak
- Víz – a növények csak a vízben oldott tápanyagot képesek felszívni, ezért mindig szükségük van nedvességre; bizonyos zöldségek kevesebb vízzel is beérik (pl. hagymafélék), de vannak nagy vízigényűek is (pl. paprika, uborka)
Ha a felsoroltak közül bármelyikkel baj van, nem valósulhat meg a termesztés, illetve erősen hiányos lesz a termés, szegényes vagy alulfejlett a növényállomány.
A paradicsom különösen igényli a napfényt és meleget. Nálunk szerencsére szépen érni kezd a nyár folyamán, és az első őszi fagyokig szüretelhető.
Magyarországon szerencsére nagyon sok zöldség-, gyümölcs- és fűszernövényfélének kedvezőek a napfény- és hőmérsékleti feltételek ahhoz, hogy tavasztól őszig megtermelhesd őket.
A vízellátás aszályos időben a te felelősséged, a megfelelő tápanyagmennyiséget szintén neked kell biztosítani, ami igazán nem megerőltető, hiszen ez csupán évi egyszeri komposztutánpótlást jelent.
Magot vess vagy palántát ültess?
Először is azt kell tudnod, hogy alapvetően vannak csak magról termeszthető, illetve palántáról nevelhető növények.
Magról kelő zöldségek
Sok zöldséget magról kell termeszteni. Ez azt jelenti, hogy amint megfelelő a hőmérséklet, szabadföldbe vethetjük ezeket a magokat – közéjük tartozik a retek, sárgarépa, spenót, borsó, bab, rukkola, mángold, petrezselyem, zeller, salátafélék.
Említsük meg itt a vetőburgonyát, csicsókát (gyökérről szaporítandó) és dughagymát, fokhagymát (hagymakezdeményről szaporítható) is, ugyanis ezeket is a kinti talajba kell vetni, és onnan fognak majd kifejlődni.
Megjegyzés:
Véleményem szerint nem érdemes a hagymát otthon magról növeszteni, mert sok idő (több hónap), mire megnő. Egy dughagyma elvetése viszont nagyon gyors eredményt produkál, így az újhagymát már egy hónap után betakaríthatjuk.
Palántáról nevelhető növények
Bizonyos növények magjai, amelyeknek hosszú a tenyészidejük, illetve melegigényesek, nem vethetők közvetlenül a kültéri ágyásba.
Ezeket először bent kell vetni és nevelni, majd a palántákat tavasszal kiültetni.
Ha nincs időd vagy kedved a palántaneveléshez, tavasszal vásárolhatsz palántákat, melyeket egyből kint ültethetsz el.
Palántáról szoktuk termeszteni a következő növényeket: fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, dinnye, paprika, paradicsom, padlizsán, karalábé.
Palántákat te is nevelhetsz otthon vagy egyszerűen vásárolhatsz a piacon vagy kertészeti boltban.
Vigyázat!
A fagyra érzékeny növényeket csak az utolsó tavaszi fagyok elmúltával (május közepe-vége) szabad kiültetni, mert a faggyal szemben zéró toleranciával rendelkeznek; ilyenek a paradicsom, a paprika vagy a padlizsán.
Ha mégis várhatók fagyok a kiültetés után éjszakánként, takarással (takarófóliával vagy kartondobozokkal) védd meg a friss palántákat a hidegtől.
Ha lecsúsztál a tavaszról…
Ha nyáron állnál neki a termesztésnek, ezekkel a növényekkel még nem késtél el, hiszen rövid a tenyészidejük, és az első őszi fagyok előtt betakaríthatók: zöldhagyma, cékla, retek, zöldbab, fodros kel, póréhagyma, fejes káposzta, karfiol.
A nagy nyári melegben akár kétszer kell locsolni a növényeidet. Ha a talaj kb. 10-12 cm mélyen száraz, locsolni kell. A talaj szárazságát az ujjaddal egyszerűen ellenőrizheted.
„Biztonságosabb” kora reggel locsolni, mert ez után hamar felszáradnak a vízcseppek a felszín fölött, míg az esti locsolás után megmaradt nedvesség a száron és leveleken a gombák elszaporodásához vezethet.
Látványos sikerek: ezzel az 5 zöldséggel nem hibázhatsz
Újhagyma
A kezdőknek ajánlom a dughagymás termesztést. Nem kell mást tenned, mint beszerezned egy kisebb zacskó dughagymát (kb. 30-50 dkg), és beledugdosnod a talajba a vékony, csúcsos végével felfelé, hogy a talajból éppen csak kilátsszon a csúcsa, és persze locsold meg bőven a beültetés után.
A tőtávolság 8 cm (én néha még sűrűbben is teszem), így egy 30×30 cm-es négyzetes parcellán 4×4, azaz 16 db újhagymát termeszthetsz négyzetes elrendezésben, vagy tehetsz 60 cm hosszan ugyanennyit két sorban, 8+8 db-ot.
Vagy ahogy tetszik, de érdemes átlátható módon, valamilyen struktúrát követve vetni és ültetni, hiszen ez megkönnyíti a termesztést, aratást és újraültetést is.
Retek
A retekből is 16 fér el egy 30×30 cm területen (vetőtávolság 8 cm), de láttam olyan reteksort is, hogy szinte egymáshoz értek a gumók a betakarítás idején, tehát próbálkozhatsz még sűrűbb vetéssel is.
Persze itt te döntöd el, milyen struktúrát alakítasz ki.
A vetésnél az ujjaddal vagy ceruzával, kisebb bottal alakíts ki lyukakat, ezekbe szórj 3-4 magot (tudom, nem egyszerű az apró magokat darabra kiszámolni, de ennél több nem kell, sőt valószínűleg így is ritkítanod kell majd).
A retket és az újhagymát is begyűjtheted már 3-4 hét múlva.
Magról vetettem, ritkítottam, és pár hét után ki is szedtem. Nem kell hagyni túl nagyra nőni, mert csípőssé válhat.
Spenót
Hidegtűrő, már kora tavasszal elvetheted a magokat. A tőtávolság kb. 15 cm, így egy 30×30 cm-es parcellában 4 tő nevelhető négyzetes elrendezésben, vagy sorba ülteted, figyelve arra, hogy a mellette lévő sor növényeitől meglegyen a 15 cm távolság.
Egy hónap után már be is takaríthatod az első adagot: vágd le ollóval a leveleket, aztán hagyd újból kinőni, így folyamatosan arathadod majd.
Zöldbab
Szinte garantált, hogy kikel, és szépen elkezd fejlődni. Szereti a meleget, a bőséges locsolást és napfényt.
Csírázása meleget igényel, ezért javasolt az első vetéssel április végéig, május elejéig várni, de július elején is vetheted még, hogy szeptemberre beérjen.
Tőtávolsága kb. 30 cm. Kezdésnek érdemes a bokros fajtát választani, ezt ugyanis nem kell karózni vagy ráccsal támasztani, mint a futóbabot.
Rukkola
A rukkolában az a jó, hogy egészen ősz elejéig (vagy ameddig látsz rajta) szedhetők a tőről a levelei.
A szabadföldi vetés után (április végétől) már 2-3 hét elteltével lehet szüretelni a friss leveleket – ne szedd le az összeset egyszerre, szüretelj folyamatosan a szezon során.
Ha mégis kifulladt időközben pár tő, vesd újra, hamar kinő.
Igénytelen növény, locsolni is alig kell,
5 kezdő konyhakertész hiba, melyeket könnyen elkerülhetsz
1 – Megszédít a bőség zavara
Hihetetlen, mennyi fajta zöldségmag, illetve palántás variáció létezik a különböző gyártók, kertészetek kínálatában.
Nem is tudod, melyiket válaszd, így tehát jól bevásárolsz száz fajtából egyszerre.
Aztán otthon meg csak néhánnyal foglalkozol – ha egyáltalán sikerül döntésre jutnod.
Vásárolj inkább hagyományosabb fajtákat és érd be 5-8 zöldségfélével, melyekkel nekilódulsz a termesztésnek.
Javaslom a fentebb említett, könnyen termeszthető zöldségféléket, ezenkívül megkérdezheted a boltost vagy kertészt is, melyeket ajánlja jó szívvel.
2 – Jó lesz a kert végében is
Ha neked is megtetszett a magaságyás telepítésének ötlete, tedd a ház közelébe, hogy lásd és kényelmesen foglalkozhass vele.
Különben egyre kevesebb kedved lesz hátramenni locsolni, gondozni (ilyenkor 20 méter is nagy távolság!). Higgy nekem, jártam már azon az úton…
Tehát nem lesz jó a kert végében.
3 – Palántázni kellett volna…
Magot vetettél, de nem számoltál a hosszú tenyészidővel, és nyakadon az ősz.
Mielőtt szabadföldbe magot vetsz, mindig ellenőrizd, hogy az adott fajta zöldségnek mennyi idő kell, míg betakaríthatod.
Ha úgy látod, karcsú a helyzet, vess inkább mást, vagy ültess palántát.
4 – Kicsit locsolsz, sokszor kontra kevesebbet, de bőségesen
Ha csak a talaj felszínét locsolgatod egy kevés vízzel, azt megsínylik a növényeid, különösen a mélyebb gyökerű, illetve gyökérzöldségek.
Inkább kevesebbszer, de bőségesen adj vizet a növényeidnek, hogy a talaj elég mélyen át tudjon nedvesedni, és így a gyökerek felvehessék a tápanyagokat.
Tipp:
Próbálj minél lejjebbről locsolni, a növények tövénél. Ezáltal nem kerül víz a levelekre (ami gombásodást okozhat), és jóval kevesebb vízre lesz szükség, hiszen elég, ha közvetlenül a gyökereknek juttatsz vizet). A locsolást sokszor egy pohárral is megoldhatod, mellyel könnyebben hozzáférsz a növények tövéhez.
5 – Túl mélyre vetettél
A kisebb magokat (pl. retek, saláta) elég csupán 0,5-1 cm mélyre vetni, a nagyobbakat pedig (pl. borsó, bab) saját átmérőjük kb. négyszeresének mélységébe, ez kb. 2-3 cm-t jelent.
Ha ennél jóval mélyebbre tetted a magokat, vagy sokkal később törnek a felszínre a hajtások, vagy szegények bent ragadnak örökre.
Remélem, mostanra kedvet kaptál, hogy magad is kipróbáld a zöldségtermesztést, és a gyors, látványos sikereket követően egyre jobban elmélyedsz a különböző haszonnövények termesztésében.
Sikeres kertészkedést!