A ládakert az otthoni kertészet forradalmasítása.
Kicsit pontosabban: az otthoni veteményeskert hatékonyabb verziója.
Kicsit bővebben: a zöldségeskerted, fűszerkerted, illetve virágládád saját ízlésed szerinti megvalósítása és kombinációja, amellyel sokkal kevesebb dolgod van, viszont jóval nagyobb sikerélményt ad, mint egy hagyományos, ágyásos konyhakert.
Első két ládakertem
A ládakert szerkezete
A ládakert felépítését tekintve egy emelt ágyás, amelyet egy szilárd szerkezet határol.
Magyarul: egy deszkakeret, amely megtartja a benne lévő talajt.
Persze készülhet másból is, pl. zsalukőből, téglából, acélból, kútgyűrűből, akváriumból, autógumiból, nagyi fűzfavesszőkosarából – igazából bármiből, ami kb. 15-20 cm mélységű talajt megtart. De a legszebbek és legegyszerűbben összerakhatók fa lapokból készíthetők.
A talaj
A képlet egyszerű:
TALAJ ≠ FÖLD
A földdel több gond is lehet, pl.
- kevésbé szellőzik,
- tele van gyommaggal,
- sokféle lehet az adott környéktől függően (pl. meszes, agyagos, homokos, ilyen kémhatású meg olyan kémhatású)
- megkeményedik.
A lényeg, hogy laza szerkezetű, tápanyagban gazdag, gyommagtól mentes talajt tegyél a ládába.
Bővebb tudnivalóért nézd meg ezt a cikket: Az ideális talaj zöldségtermesztéshez
A laza szerkezetű talajt könnyű kezelni, bevetni, gondozni
A ládakert története
Mióta léteznek ládakertek?
A ládakert elődje az emelt ágyásos kerti művelés, illetve ágyáskialakítás volt.
Ez igen régi kertészkedési módszer, több száz éves hagyományai vannak Németországban, illetve Kelet-Európában. A német elnevezés Hügelkultur, magyarul dombágyásnak vagy halomágyásnak hívjuk.
A dombágyás lényege, hogy egymásra halmozunk természetes kerti hulladékokat, illetve termőföldet, és ezt ültetjük be haszonnövényekkel.
A domb aljára és közepébe nagyobb, szilárdabb anyagokat, pl. fatörzseket, ágakat helyeznek, erre gallyak, levelek, fűnyesedék, friss, illetve érett komposzt, és végül termékeny föld kerül. Ez egy tápanyagban igen gazdag ökoszisztémát eredményez, ahol a növények jól fejlődhetnek.
A dombágyást lehet csupán a földre építeni, de gyakran helyezik egy előre kiásott gödörbe is, hogy ne emelkedjen annyira magasra.
Ahogy telik az idő, a halom lassan komposztálódik, a fa lebomlása hőt termel, és melegíti a telepített növények gyökérzetet is.
A kifejezetten ládakerti növénytermesztés viszonylag új keletű, a 70-es években alakult ki az USA-ban.
Óriási szerepe volt ebben Mel Bartholomew hobbikertésznek, aki mérnöki pályafutását a kertészkedésre cserélte fel, és életének második felét kifejezetten a ládakertészetnek szentelte.
A cserepes, ládás virágültetés és dísznövénytartás igen régi műfaj, de a zöldségek ennyire kompakt, behatárolt környezetben való termesztése, illetve tömeges elterjedése kifejezetten a 20. század végétől érhető tetten.
A ládakert fő előnyei
1. Egészséges, finom termények kerülnek a tányérra
Nálam az első szempont a ládakertjeim megalkotásával a család egészségesebb ételhez juttatása. Lényegében biotermények, hiszen sem a talajban, sem a növényeken nem alkalmazok vegyszereket, műtrágyát stb.
A másik az íz.
Nem vagyok egy gasztro-gourmand bubus, de nem tudom nem észrevenni, hogy a saját nevelésű újhagymám, koktélparim vagy karalábém bizony jobban csúszik. Egyszerű családapa nagy sikere ez. (Vállveregetés.)
Frissen szedett, finom paradicsom, csilipaprika, csemegepaprika az asztalon
2. Időt és pénzt spórolsz
Lusta vagyok.
Szebben fogalmazva: szeretem a hatékony megoldásokat.
És spúr is vagyok.
Szebben fogalmazva: szeretem a költséghatékony megoldásokat.
Lustaság + smucigság → Ládakert
Nem hülyéskedek, a számok nem hazudnak!
Itt olvashatod el a költség- és időelemzésről szóló akadémiai ládakert-szaktanulmányomat: Hogyan spórol neked a ládakerted időt és pénzt?
Pénz:
A biotermékek bizony elég drágák, és sajnos ott a kockázat, hogy mi van, ha mégse bio?
Ha tuti-hótbiztos-megbízható helyről sikerül beszerezni a termékeket, esetleg neked belefér a dupla-tripla ár.
De ha már ott van a kerted, teraszod, erkélyed, miért ne használnád valami hasznosra, egészségesre?
A magok, palánták nagyon olcsók. Ha megveszed a boltban a zöldséget, kapsz egyet jobbról és balról: drágábban vásárolsz és rosszabb minőséget viszel haza gyerekeidnek, párodnak, anyunak, apunak, magadnak.
Idő:
Egy kb. 1 négyzetméteres ládakert fenntartása heti(!) pár percet igényel. Locsolás és gyomlálás, csókolom, ennyi.
A gyomlálás 1-2 hetenként bőven elég és borzasztó könnyű.
Olykor ott a vetés, ültetés, betakarítás, de az is csak néhány perc.
Tipp: csinálja a gyerek vagy csináljátok közösen. Vigyázat, a végén érdekesebb lesz neki az okostelónál.
Gyomlálás? Nevetségesen egyszerű és gyors!
3. Környezetbarát
Ez sem utolsó szempont, hiszen – ha jól sejtem – egyre többen igyekeznek környezettudatosabban élni.
A ládakert helyben van, nem vegyszerezzük, és sokkal kevesebb a vízigénye, mint a hagyományos (földes) konyhakertnek, nem is beszélve a nagygazdaságok gazdaságtalanságáról.
Olvass el néhány tippet a környezetbarát kertészkedéshez itt.
4. Kényelmes
Közel teheted a házhoz! Akár a teraszra, erkélyre is. Hidd el, ez többet jelent, mint gondolnád.
Nekem a ház mögötti, 20 m-re lévő veteményes meglátogatása is macerás volt. De ennek vége, mert voilá, a ládakertjeim a teraszom mögött pár méterre vannak.
Mivel a talaj szintjéből ki van emelve, a ládakerted gondozása (ami amúgy is minimális időt vesz igénybe) kényelmesebb, mint a hagyományos veteményesé.
Soha viszlát, kapálás, hátgörnyesztés! Leguggolsz, vagy lehuppansz a horgászszékedre, locsolgatsz, kihuzigálsz pár szánalmasan próbálkozó gyomkölköt, és finitto.
Van még persze jó pár további előny. Ezekről itt olvashatsz: